Történet

A Bakáts tér közepén álló épület Budapest első neoromán temploma, a Nagykörúton belül az egyetlen. Korának legjobbjai dolgoztak rajta: az építész Ybl Miklós (Opera, Szent István-bazilika), a festő Than Mór (Nemzeti Múzeum, Szent István-bazilika) és Lotz Károly (Nemzeti Múzeum, Opera, Akadémia, Mátyás-templom), az orgonaépítő Országh Sándor (kecskeméti evangélikus templom, újpesti és rákospalotai főplébániatemplomok). A kő- és famunkák aprólékos kidolgozottsága jellemzi, köztük sárkányok és más mitikus lények ábrázolásai. Az altemplom hangulatát a máshol nem látható eredeti, eges-csillagos boltívdíszítés határozza meg. A XX. század viszontagságai nemcsak a világháborúk idején, hanem 1956-ban is elérték a templomot. Az orgonánál az építéskorabeli állapot helyreállítása 1994-ben történt meg, a templom felújítása 2017 és 2022 között zajlott le − ennek keretében urnatemető is kialakításra került az altemplomban.

Adatlap

Plébánia alapítása: 1822. november 1.
Templomépítés kezdete: 1867. március 9.
Altemplom felavatása: 1870. október 9.
Templomszentelés: 1879. április 24.
Fenntartó: Ferences Rend 1822−1900, Esztergom−Budapesti Főegyházmegye 1900−
Felújítások: 1948, 1957−61, 2018−22
Titulus (védőszent): Assisi Szent Ferenc
Tervező: Ybl Miklós
Festők: Than Mór, Lotz Károly
Stílus: neoromán
Méretek (hossz., szél., mag.): 66 m, 21 m, 66,7 m
Ülőhelyek száma: 220 fő

Rólunk mondták, írták

“Minden tégla, kö, fa, vagy ércz valósággal az, amit mutat. […] A fővárosban amúgy sem levén katholikus templom, mely arányossága, stilszerűsége és egyöntetűsége által hatna az emberre; nincs templom, melybe emelt homlokkal lehetne a műértőt vezetni.” (Kurtz Vilmos: A budapest-ferenczvárosi róm. kath. plébániatemplom. Történeti vázlat. Budapest, 1879)

“Elragadó!” (Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, lejegyezve a Historia Domusban, 1882)

“Itt áll pirosan és mereven a templom, új, mint a hirtelen meggazdagodott emberek bútorzata, szigorú és hideg, zajos és zsufolt. Néhány lépésnyire van ide a vásárcsarnok, mintha mostohatestvére volna ennek a mészárosszínű egyháznak. Feltünő, hogy a birkahús vagy a borjúcomb kilójának az ára nincs valamely fekete táblára kiírva.” (Krúdy Gyula: Asszonyságok díja. Budapest, 1919)

“Miklós még nem látott belülről keresztény templomot, bár naponta elment a Bakáts téri ferences plébániatemplom előtt. Vonzotta a sötét mélységben felcsillanó, színes máriaüveg-ablak, a kapun kiáradó orgonaszó, a tömjén- és liliomillat.” (Moldova György: A Szent Imre-induló. Budapest, 1975)

“Itt, Kelet-Európában – azóta is egyfolytában a hajnalt lessük, amikor a Bakáts téri torony újra úgy áll majd a tér közepén, ahogyan a Krúdy-regény végén látjuk: „megvilágosodva, mint a lelkek lajtorjája.” (Kertész Imre: Harmadik levél. 1991. In: A száműzött nyelv. Bp. 2001)

Részletes történet

Templomunk részletesebb története kiadványainkban, valamint a ChurchApp Esztergom-Budapest mobilapplikációban érhető el.

Válogatott bibliográfia

• Kurtz Vilmos 1879: A budapest-ferenczvárosi római kath. plebániatemplom. Történeti vázlat. Bp.
• Büki Barbara 2010: A Bakáts téri templom falképeiről. In: Tüskés Anna (szerk.): Ars perennis. Fiatal Művészettörténészek 11. Konferenciája. (CentrArt Művészettörténeti Műhely Tanulmányok, Primus Gradus Tanulmányok) [Bp.]
• Büki Barbara 2012: A Bakáts téri Assisi Szent Ferenc plébániatemplom. Tanulmányok Budapest Múltjából (37.) 145−176.
• Czobor Béla 1902: Egyházi szerelvények a Budapest-ferencvárosi r. kath. plébánia-templomból. Magyar Iparművészet (5.) 1. 1−11.
• Gárdonyi Albert 1932: A ferencvárosi pusztatemplom.Tanulmányok Budapest Múltjából (1.) 50−60.
• Rozsnyai József 2014: Ybl Miklós 1860-as évekbeli műveinek előképeiről és stíluskapcsolatairól. Ars Hungarica (40.) 4. 520−532.