Betegek kenete
Akik betegség, egy közelgő műtét vagy öregség miatt veszélyben vannak, rászorulnak Isten irgalmára. Ennek különös jele a betegek kenetének szentsége, amely nem a halál előjelének „utolsó kenete”, hanem Jézusnak a szenvedésben is megerősítő jelenlétének tanúsága. Éppen ezért életünk során többször is föl lehet venni, akár templomban, akár otthon vagy kórházban. Illő, de nem feltétlenül szükséges, hogy szentgyónással és áldozással együtt kerülljön kiszolgáltatásra.
A betegek kenetének kiszolgáltatása

A szentség kiszolgáltatása során a pap a beteg fölé terjeszti kezét, imádkozik érte, majd megkeni homlokát és a két tenyerét szent olajjal. Amennyiben a közösség előtt, szentmisében történik – például a betegek világnapja alkalmából −, akkor a prédikáció után kerül rá sor.
Idősek, betegek látogatása
„Beteg valaki köztetek? Hívassa el az egyház elöljáróit, és azok imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében!” – írja Jakab apostol a levelében. Éppen ezért, súlyos szükség esetén hozzátartozóként ne várjunk, hanem minél hamarabb hívassunk papot! Plébániánk papjai emellett rendszeresen látogatnak időseket, betegeket, amelyet kérni tőlük személyesen, a szentmisék után, vagy irodánkban lehet. Halaszthatatlan esetben a Budapesti Katolikus Kórházlelkészséget is lehet hívni, akik papok és önkéntes beteglátogatók segítségével látják el szolgálatukat.
II. János Pál pápa imája
Uram, köszönöm Neked az ajándékba kapott éveket és évtizedeket. Köszönöm az életem minden eredményét, amivel megörvendeztettél és minden kudarcát, amivel a korlátaimra figyelmeztettél. Köszönöm a családtagjaimat, akik elviselnek, akik mellettem állnak és szeretnek.
Uram, kérlek, bocsásd meg, amit rosszul tettem, és amit elmulasztottam. Köszönöm, hogy Te nem mégy nyugdíjba, hanem ma is mindent megteszel az
üdvösségemre.
Uram, adj nekem hálás szívet, hogy mindig észrevegyem: több okom van a hálára, mint a panaszra. Ments meg az irigységtől, elégedetlenségtől,
nyugtalanságtól, a mindent-tudás látszatától és a mindent-jobban-tudás hazugságától, a gyanútól, hogy valaki mindig bántani akar. Ments meg a
közönytől, a házsártos, barátságtalan viselkedéstől, az örökös zsörtölődéstől, a rút önzéstől, a mindent elborító keserűségtől és a hiábavalóság nyomasztó
érzésétől.
Uram, adj erőt, hogy békésen hordjam az öregkor terheit, humorral fogadjam a feledékenységem jeleit, erőtlenségemet, érzékszerveim tompulását,
testi-szellemi erőm hanyatlását.
Uram, adj bölcs szívet, hogy meg ne feledkezzem a végről itt, és a kezdetről odaát. Kérlek, adj kedvet a munkához, amit még elvégezhetek. Tégy
hasznossá, hogy ne érezzem csak tehernek magamat és adj alázatot, hogy belássam, hogy egyre inkább másokra szorulok. Adj kedvet az imádsághoz, a
Veled való beszélgetéshez. Adj világosságot, hogy jól lássam magam, és jól lássak másokat is. Adj jó kedvet és nyitottságot, hogy még mindig tudjak
befogadni és adj szeretetet, hogy ne csak panaszkodjak mások hidegsége miatt, hanem árasszam a szereteted melegét.
Uram, maradj az, aki mindig is voltál: a megbocsátó Édesatyám. Ez indítson arra, hogy én is tudjak megbocsátani. Ne engedd, hogy valaha is fáradt legyek a köszönet-mondáshoz. Ne engedd, hogy valaha is abbahagyjam a dicséretedet. Tartsd meg és növeld a hitemet.
Szólj Uram, még hallja a Te szolgád.
Ámen.
