Bemutatjuk

templtort_kulso_szent_ferencPdf: MAGYAR / ENGLISHDEUTSCH / SLOVENSKÝ / ROMÂNĂ / PORTUGUES

A belső-ferencvárosi katolikusok közel kétszáz éve rendelkeznek önálló plébániával, templomunk pedig idén ünnepeli szentelésének 140. évfordulóját. Ma a gyönyörű, Ybl Miklós tervezte, neoromán stílusú épület ma részlegesen felújított állapotban van, de így is szűkebb környezetünk, a budapesti IX. kerület
egyik jelképe.

Képes vezető templomunkhoz >>

ALBUM: Templomfelújítás 2018-2021 >>

A Pest város falaitól délre letelepült bevándorlók összefogásának első eredményeként a városrész 1792-ben császárától nevet kapva került be a város közigazgatásába Lipót-, Teréz- és Józsefvárost követően. 1793-ban létesült iskola is, de ideiglenes templomot csak 1822-ben tudtak építeni ennek a teleknek a délnyugati sarkában. Ez év november 1-től működik a plébánia, eleinte a pesti ferencesek vezetésével.

A jelenlegi templom 1867-től 1879-ig épült neoromán (eklektikus) stílusban Ybl Miklós tervei szerint. Ybl akkoriban már az Osztrák−Magyar Monarchia elismert építésze volt, aki később az Operaházat és a Szent István-bazilikát is építette, és ebben az időben kerületünk közeli lakója is.

A Bakáts tér későbbi kialakítását meghatározó, téglával és sóskúti kővel burkolt épület 66 m hosszú, a kereszthajónál 21 m széles. A háromhajós templom kereszthajóval, három apszissal van ellátva, ahol a közép- és kereszthajó a bazilikális elrendezés miatt 17 m, a mellékhajók 8,5 m, a homlokzati középtorony pedig 66,7 m magas. Az épület alá altemplom is épült, amelyben már 1870-től tartották a szentmiséket. Ez a 22 oszlopos katakomba a templom kereszthajója és szentélye alatt helyezkedik el.

Az építkezés védnökéül magát Erzsébet királynét kérték fel, aki nagy összeggel és ajándékokkal támogatta az ügyet. Példája sok más adakozó pénztárcáját is megnyitotta. 1872-re ennek ellenére elfogyott a pénz és a kivitelezés másfél évre leállt. Csak 1874-ben indulhatott újra, miután a három városrész – Buda, Óbuda és Pest – 1873-ban történt egyesülésével az építtető Budapest főváros anyagi helyzete megerősödött. 1879. április 24-én szentelte fel templomunkat Simor János hercegprímás, aki 1867-ben a királyi párt megkoronázta, és aki a templom főoltárának költségeit magára vállalta. Címere a főoltáron látható.

A felszentelést országos jelentőségű ünnepléssé szervezte a főváros. A királyi pár 25. házassági évfordulójának napjára időzítették, hogy kifejezzék Erzsébet királyné fontos szerepét az osztrák−magyar kiegyezés megbékélési folyamatában, továbbá hangsúlyt adtak az egyesített Budapest első korszerű temploma megépültének.

A templomtérbe Thék Endre asztalosmester berendezési tárgyai (padok, gyóntatószékek, sekrestyeberendezés), Jungfer Gyula lakatosmester kovácsoltvas korlátjai, vasperselyei, valamint Lotz Károly 10 és Than Mór 24 freskója került, amelyekből ma csak 27 látható. Ezek közül kettő kívül, a torony alatt kétoldalt helyezkedik el: ezeket 1930-ban Zsellér Imre üvegmozaik képekkel fedett le. Than Mór festményei láthatóak az oltárokon is. Than és Lotz alkotásaikkal még sok szép budapesti épületet díszítettek, például a Nemzeti Múzeumot és az Operaházat. Munkáikat mindenütt Scholtz Róbert díszítőfestő kísérte, aki a falakat színes mintákkal borította. 1879-ben megkezdődött a kereszthajóban és a keresztelő kápolnában az ablakokra kerülő üvegfestmények elhelyezése is Than ill. ifj. Storno Ferenc kartonjai alapján. Az oldalhajók ablakai magyar szenteket ábrázoltak, és Glaser János és Székely Árpád kartonjai alapján Róth Miksa műhelyében készültek 1901-ig.

Az építés idején keletkezett szobrok közül a szószék négy evangélistáját, és a főkapu Krisztust ábrázoló domborművét a Bécsből Budapestre származott Fessler Leó, a főkapu angyalait és Szent Ferenc-szobrát pedig Szász Gyula alkotta. Később, 1929-ben helyezték el Stróbl Alajos Szent Ferenc-szobrát a kereszthajó északi homlokzatán, majd Grantner Jenő Jézus Szíve- és Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-szobra következett 1943-ban a szentélybejáratnál. A főkapun át belépő látogatónak Ferenczy Béni 1950-ben alkotott Szent Antal-szobra előtt meghitt hangulata miatt érdemes megállni. Káldor Aurél Prágai Kis Jézust, Szappanos Béla Kis Szent Terézt ábrázoló domborműve az 1960-as években került az oldalhajókba.

Eredetileg hat harang készült Walser Ferenc műhelyében. A legnagyobb 1562 kg volt, „d” hanggal. A kisebbek is pontos hangokra voltak beállítva úgy, hogy a toronyóra ütésekor dúr vagy moll akkordban komponált dallam hangzott fel a liturgikus időszaknak megfelelően. A Lechner József órásmester által készített több méter magas ingaóra helyett ma már modern elektromos óra működik. Az I. világháborúban a toronyban lakó hat harang közül ötöt elvittek, ezeket 1921-ben és 1948-ban egy-egy kisebb haranggal pótolták. A második világégés során a templom is súlyosan megsérült, a falak és boltozatok eredeti díszítőfestése valamint az ólomüvegezett ablakok megsemmisültek. A helyreállításról a torony alatti előtérben elhelyezett tábla így emlékezik meg: „Az 1938−1945 évi világháborúban megsérült templomunk belsejét a hívek önkéntes adományaiból állítottuk helyre Boldogasszony évében, 1948-ban. A katholikus összetartás és áldozatkészség szép példáját e táblával örökítette meg az egyházközség.”

Az 1956-os forradalom során újból súlyos sérülések következtek, hiszen a környék harcok színtere volt, amint erről a templomkertben emlékmű és két emléktábla is megemlékezik. A harcokban elhunytakat a templomkertben tudták ideiglenesen eltemetni, így november elején esténként égő gyertyáktól volt világos a tér.

A História Domusban olvashatunk arról, hogy 1879. május 4.-én maga a királyi pár, 1882. február 28-án pedig „világsztárjaink”: Munkácsy Mihály és Liszt Ferenc is meglátogatták a templomot. A korabeli sajtóval együtt ők is tetszéssel üdvözölték a gyorsan fejlődő fiatal főváros új szentegyházát.

Budapest, 2020. november 1.

Andrássy Balázs templomgondnok