Az egyházközségi hozzájárulás

szentistvan_adomanyt_oszt_vagvaKedves Testvérek!

Egyházközségünk működési feltételeinek biztosítása a közösség minden tagjának felelőssége. Ehhez a közösség minden tagjának anyagi hozzájárulása is szükséges. Ezt egyházközségi hozzájárulásnak nevezzük.

A hozzájárulás mértéke már az ősegyházban is a testvérek anyagi lehetőségéhez mért volt, bár a jelenlegi mértéknél sokkal magasabb (a jövedelemmel rendelkezők akár jövedelmük felét is a közösség rendelkezésére bocsátották). A középkorban általánosan „kilencedet” fizettek minden jövedelemből és terményből, aminek mértéke 10% volt (igaz, akkoriban az állam számára is 10%-nyi adót kellett fizetni). Tehát a közösségek ősidőktől fogva önfenntartók voltak.

Az egyházközségi hozzájárulás mértékét a Püspöki Kar ajánlása alapján a képviselő-testület a nettó jövedelem 1%-ban (egy százalékában) határozta meg.

Közeleg a személyi jövedelemadó bevallásának határideje, tehát mostanra többnyire mindenki szembesült azzal, hogy mennyi a tavalyi éves jövedelme. Az egyházközösségi hozzájárulás tehát az előző év összes nettó jövedelem 1%-át teszi ki. Aki számára ez az összeg oly mértékben megterhelő, hogy veszélyeztetné a létfenntartását kérjük, hogy egy jelképes 1000 Ft befizetésével jelezze a közösséghez tartozását.

A közösség tagjainak ezen hozzájárulásából fedezzük a plébánia és a templom működését, rezsiköltségét (víz, villany, fűtés), a templom díszítését, a hittanórák és egyéb rendszeres és alkalmi közösségi összejövetelek költségeit, valamint a plébános, a hittanár(ok), a kántor és a sekrestyés fizetését és azok járulékait. Ez igen jelentős (éves szinten a 10 millió forintot megközelítő) összeg, amit a közösség egyéb anyagi forrásai (pl. perselypénz) nem fedeznek. Megjegyzendő, hogy az egyházközségi hozzájáruláson és a perselypénzen kívül az egyházközségnek nincs érdemi állandó bevétele.

Itt említjük meg, hogy az adóbevallással egy időben mindenki rendelkezhet az adó 2×1%-áról. Ez nem azonos az egyházközségi hozzájárulással. Az adó egyik egy százalékát kapják az Egyház központi szervei (nem a plébániák!) és a befolyt összegből az egyház egészségügyi és szociális intézményeit támogatják. Tehát azzal, hogy valaki rendelkezett adója 1%-áról, még nem teljesítette saját egyházközsége felé anyagi kötelességét.

Az egyházközségi hozzájárulás kiszámításához néhány példát a tájékoztató lap hátoldalán leírunk. Természetesen az ajánlott összegeket lehet havi, vagy negyedéves bontásban is teljesíteni.

A hozzájárulás befizetésére több mód is van:

Készpénzzel be lehet fizetni a plébánia irodájában az egész év során.

– Befizetés „sárga csekken” (készpénzátutalási megbízás), ami az irodában egész évben megtalálható (közlemény rovatba kérjük feltüntetni: egyházközségi hozzájárulás). A sárga csekkes befizetést szíveskedjenek lehetőség szerint az OTP-fiókokban teljesíteni, mert postai befizetés esetén a befizetett összeget jelentős kezelési költség terheli.

Közvetlen banki átutalásra is bármikor van mód az év során a plébánia bankszámlájára (OTP 11709002-20006431, megjegyzés rovatba kérjük feltüntetni: egyházközségi hozzájárulás).

Az egyházközségi hozzájárulás befizetésével adókedvezmény nem vehető igénybe! Azonban akinek módjában áll az egyházközségi hozzájárulás megfizetésén túl, az adományával is támogathatja plébániánkat. Az ilyen adomány a törvények értelmében „közcélú adománynak” minősül, mely után adókedvezmény érvényesíthető.  Aki érvényesíteni kívánja e kedvezményt, az feltétlenül adja meg adóazonosító jelét, lakcímét, és az „adomány” megjelölést a befizetéskor (csekk és átutalás esetén a közlemény rovatban), hogy a plébánia kiállíthassa számára a szükséges igazolást.

Kérjük tehát a kedves Testvéreket, hogy lelkiismeretükre hallgatva, a közösség működésének biztosítására az egyházközségi hozzájárulást közös anyagi felelősségünk jegyében befizetni szíveskedjenek.

Budapest, 2012. február

Testvéri szeretettel, a Ferencvárosi Főplébánia Képviselő Testülete

 

MELLÉKLET

A hozzájárulás a nettó jövedelem 1 %-a, vagyis az adófizetéssel csökkentett jövedelmet kell alapul venni.

A nyugdíjasok és a csak bérjövedelemmel rendelkezők esetében a nettó jövedelem megegyezik a kézhez kapott (bankszámlára utalt) összeggel.

PÉLDÁK

1.példa Nagycsalád iskolás gyerekekkel

Bérjövedelem: 250.000 Ft havonta (apa és anya kifizetett havi bére együtt)
Egyéb jövedelem: nincs
Éves összjövedelem: 12*250.000= 3.000.000 Ft
Éves nettó jövedelem: azonos az összjövedelemmel, mivel a nettó kifizetéseket adtuk össze.
Éves nettó jövedelem 1 %-a: 3.000.000*0,01= 30.000 Ft
Egyházközségi hozzájárulás éves összege: 30.000 Ft / év
féléves összege: 15.000 Ft / félév
negyedéves összege: 7.500 Ft / negyedév

2. példa Apuka dolgozik, Anyuka GYES-en

Bérjövedelem: 150.000 Ft havonta (apa kifizetett havi bére)
Egyéb jövedelem: 25.000 Ft havonta (anyuka GYES havi összege)
Éves összjövedelem: 12*175.000= 2.100.000 Ft
Éves nettó jövedelem: azonos az összjövedelemmel, mivel a nettó kifizetéseket adtuk össze.
Éves nettó jövedelem 1 %-a: 2.100.000 0,01= 21.000 Ft
Egyházközségi hozzájárulás éves összege: 21.000 Ft / év
féléves összege: 10.500 Ft / félév
negyedéves összege: 5.250 Ft / negyedév

3. példa Egyedülálló nyugdíjas

Jövedelem: 65.000 Ft havonta (kifizetett nyugdíj).
Egyéb jövedelem: nincs
Éves összjövedelem: 12* 65.000= 780.000 Ft
Éves nettó jövedelem: azonos az összjövedelemmel, mivel a nyugdíj adómentes
Éves nettó jövedelem 1 %-a: 780.000* 0,01= 7.800 Ft
Egyházközségi hozzájárulás éves összege: 7.800 Ft / év
féléves összege: 3.900 Ft / félév
negyedéves összege: 1.950 Ft / negyedév